Stern-palota, Nagyvárad


A Stern-palota a város központi részén, a Fő utca mentén, Nagyvárad legfontosabb kereskedelmi vonalán helyezkedik el. Ezt a környéket három, a szecesszió korszakában, de ennek különböző irányzatait közvetítő, 1900 és 1914 között emelt nagyméretű épület határozza meg: a Stern-palota (Fő utca 10, 10/A - Szaniszló utca), a Moskovits Miksa-palota (Fő utca - Széchenyi-tér 2. szám), illetve az Apolló-palota (Fő utca 12 szám - Szaniszló utca). Ezek az épületek a 20. század eleji Nagyvárad leglátványosabb építményeinek [...]

Egykori evangélikus gimnázium, ma a Johannes Honterus Főgimnázium B épülete, Brassó


A Johannes Honterus Líceum B épülete a Fekete-templom déli oldalán húzódik, azon a helyen, ahol a 16. században a Johannes Honterus (1498–1549) által alapított első humanista iskola állt. A mai iskola egy három szintes, öt tengelyes klasszicista épület, mely második emeletén függő-folyosóval kapcsolódik a líceum C épületéhez.  A négyszögű alaprajzi elrendezés, az épületet a belsőben átszelő folyosót és arról nyíló osztálytermeket rejt, melyekhez a központi tengelyben elhelyezett díszlépcső vezet. Az [...]

ponyvairodalom


Művészi igényeket nélkülöző, olcsó irodalom, amelyet eredetileg vásárokon, kiterített ponyváról árultak a közönségnek. Művelődéstörténeti jelentősége azonban nem lebecsülendő, hiszen a 17-18. században az egyetemes mondakincs számos jelentős alkotását juttatta el a ponyva primitív feldolgozásban a szélesebb néprétegekhez. A 19. században ezek mellé a művek mellé, már a későbbi ponyvairodalmat előlegezve, odakerültek a híres betyárok (Angyal Bandi, Rózsa Sándor, Sobri Jóska) viselt dolgairól szóló történetek is. „... a magyar ponyvairodalom az analfabetizmus küszöbén, a közvetlen innen és túl lévő népi, paraszti s első generációs városi félproletár, félkispolgár, szolga és altiszti réteg e minden kultúrát, ideológiát [...]


beszúr

beszúr

beszúr