Ótorda történeti központjában, a piactértől délnyugatra, a 14. század elején épült mai református templom (régi ágostonos kolostor) mellett áll a sókamaraházként ismert épület. Az épület hátrább van a piaci épületek vonalához képest, a Rákos pataktól a főtérig nyúló teleknek szinte a végébe épült. A telek főtéri részén 1902-ben emelték a tordai Posta- és Pénzügyi Palota reprezentatív eklektikus stílusú saroképületét. A sókamaraház telke [...]
A hatalmas méretű, háromszintes palota főtömege L alaprajzú, az udvar felé mindkét szárára merőlegesen csatlakozik azonban egy-egy rövid, keskeny épületszárny. A magas lábazat mögött egykor kialakított pince helyén ma üzlethelyiségek nyílnak, a pinceablakokat üzletportálokká, kirakatokká alakították. Az épület fő nézete a főtér felől látható, ahonnan rálátás nyílik a hatszög három oldalából álló saroktoronyra, és a hozzá csatlakozó két épületszárnyra. A tornyot [...]
A 16. századi Erdélyben a latin nyelvű írások mellett a történeti elbeszéléseknek egy új irányzata kezd kibontakozni: az emlékirat. Az emlékirat-irodalom gyűjtőnév alatt kelt szövegtípusok sorába tartoznak a kezdetleges műformák, mint például a kalendáriumok mintájára vezetett krónikák, naplók, diáriumok, de a 17. század során létrejött nagyobb, reprezentatív munkák is, mint az önéletírás, a mentség vagy a vallomás. Fő jellemvonásuk az, hogy alkotóik saját nevükben mesélik el századuk fontosabb eseményeit, esetenként elbeszéléseiket élettörténetük lényeges momentumaival egészítve ki. Az emlékirat témáját elsősorban a történeti látásmód, továbbá az önigazolás szándéka határozza meg. Számos, a [...]
beszúr
beszúr
beszúr
