Az U alaprajzú, kétemeletes épület Arad főutcáján áll, főhomlokzatával illeszkedve annak zártsorú beépítéséhez. Homlokzata szabályos, elegáns kialakítású, 2 +7+2 tengelyét a középtengelyre szimmetrikusan alakították ki. Az első és az utolsó két tengelyt az emeletek szintjén húzódó gazdagon díszített korinthoszi fejezettel ellátott falpillérek keretezik két oldalról. A fejezetek mindegyikéről egy-egy maszk tekint alá. A falpillérek törzse kannelúrázott, vízszintesen pedig [...]
A főhomlokzat, melyet két szintre (földszint + emelet) építettek, a város felé nyílik, két sarkán egy-egy kerek alaprajzú toronnyal, melyek magassága négy emeletig nyúlik. Ugyanitt található az épület főbejárata, melyet egy díszes kocsialáhajtó megtoldásával emeltek ki az épület tömegéből. Ennek emeleti szintjét erkély díszíti. Mind a külsőn (pl. a főhomlokzat jobb saroktornyán), mind a belsőben több ízben találkozunk a Károlyi címerrel, mint díszítőmotívummal. A bárói címer (ezt a [...]
1958-ban az általános iskolai magyar nyelv és a középiskolás magyar irodalom tankönyvek szerzői-szerkesztői ellen indított politikai koncepciós per. Előzménye, hogy 1955-56-ban, az oktatási minisztérium új magyar nyelv és irodalom tankönyvek (szöveggyűjtemények) összeállítására, megíratására adott megbízást több, az oktatásban kiváló kolozsvári középiskolai és egyetemi tanárnak. A tankönyvek egy része elkészült és meg is jelent, tükrözve a magyar forradalom előtti idők oldottabb, az irodalmi örökség irányában is tárgyilagosabb szellemét. A magyar forradalom leverését követő politikai megtorlások rendjén aztán a „nacionalizmus és nemzeti elszigetelődés" előlegezett vádja alapján ezeket a tankönyveket újralektoráltatták és szerzőiket, szerkesztőiket felelősségre vonták.A felelősségre vonásnál, amelynek színhelye a bukaresti Párttörténeti Múzeum előadóterme volt, maga a pártfőtitkár, Gheorghiu-Dej elnökölt. A vádat a KB Propagandaosztályának vezetője, Traian Pop (későbbi oktatásügyi miniszterhelyettes, a 80-as években budapesti román nagykövet) és a Sajtófőigazgatóság (a cenzúrahivatal) vezetője, Dumitru Ardeleanu terjesztette elő, s ebben a tankönyveket „nacionalista szellemmel, az irredentizmust tápláló nemzeti gőggel, ellenforradalmi tartalmak becsempészésével" vádolták (többek között a Hymnus és a Szózat, továbbá Berzsenyi Dániel és Petőfi Sándor néhány verse szerepelt a szöveggyűjteményben). Az általános iskolai tankönyvek helyesírási szótári részében pedig felülről lefelé összeolvasott szavakból konstruált mondatok képezték az „ellenforradalmi tartalmak becsempészése" vádját.A támadások éle a Tanügy¬minisztériumban létrehozott Nemzetiségi Osztály ellen irányult, amelyet még 1956-ban létesítettek és amelynek vezetője Bányai László (a Bolyai Tudományegyetem korábbi rektora) volt. Gyakorlatilag azonban a tankönyvkiadó magyar szerkesztőségének és a magyar tanárok közösségének megfélemlítését kívánták elérni. Fegyelmi büntetéssel megfosztották állásától a tankönyvek szerkesztőit: Bernád Ágostont és Hatházy Ferencet, a lektorok közül Soó Évát, fegyelmit kapott az irodalomtörténeti szöveggyűjtemények szerkesztője, Negreanuné Győri Magda, valamint a lektorai (Csehi Gyula, Dévai Ilona, Jancsó Elemér, Szigeti József) is. A kiadó több szerkesztőjét, a tankönyvszerzők közül pedig Fejér Miklóst és Nagy Jenőt, valamint a korábban egy másik koncepciós perben elítélt Gazda Ferencet hónapokon át a Securitate is vallatta, és a legbrutálisabb eszközökkel megpróbálták rákényszeríteni őket arra, hogy ismerjék el a vádakat. Végül Gazda Ferencet 10 évre ítélték, Fejér Miklós, Jócsák János és Nagy Jenő pedig csak évek múlva térhetett vissza a tanügybe.Az eredmény az lett, hogy mintegy tíz évre úgyszólván megbénult a magyar tankönyvkiadás. Új tanterveket dolgoztattak ki, amelyekben a magyar irodalomoktatást szinte teljesen megfosztották történelmi összefüggéseitől, tankönyvek helyett csak szöveggyűjtemények készülhettek, amelyekben román irodalmi szemelvényeknek is szerepelniük kellett, a középiskolák utolsó osztályának tananyagát pedig kizárólag az 1918 utáni romániai magyar irodalom tette ki.Nagyobb összefüggésben ekkor indult be átfogó rendszerességgel az addig önállóan működő magyar általános és középiskolák összevonása a román tannyelvű iskolákkal, ami hosszabb távon a magyar párhuzamos osztályok elsorvasztását, felszámolását eredményezte. (RMIL)
beszúr
beszúr
beszúr
