Kalotadámos, református templom
A kalotadámosi református templom a Kalotaszeg egyik legjellegzetesebb egyházi műemléke. A templom a falu közepén emelkedik, nem túl magas kőfal öleli körül, melynek két, nyugatról és keletről nyíló bejárata van. A bejáratok egyszerűek, fából készültek, a nyugati kapu 1937-es. E kapu mellé a cinteremfalba feliratos márvány emléktáblát helyeztek, melyből kiderül, hogy a torony – tulajdonképpen a toronysisak – 1800-ban készült, a kőkerítés pedig 1866-ban, 1636 ezüst húszas költséggel. A keleti kapu melletti emléktábla [...]
Római katolikus templom, Torda
A tordai katolikus templom Erdély egyik legnagyobb gótikus épülete, és habár belsejét meg nyugati homlokzatát a 19. század eleji átépítések gyökeresen megváltoztatták, külseje és belsejének néhány részlete őrzi középkori kinézetét. A régészeti ásatások és a történeti [...]
A magyar szabadkőműves mozgalom kezdetei Bécsbe, Mária Terézia udvarába nyúlnak vissza. 1742-ben itt avatták be az udvar köréhez tartozó első magyarokat, köztük Bárótzi Sándor testőrírót. A birodalomban igen hamar elterjedt a mozgalom: 1749-ben már Brassóban, 1765-ben Nagyszebenben is alakult páholy, ez utóbbihoz tartozott Bruckenthal Sámuel és gróf Bánffy György gubernátor. Az 1770-es években páholy alakult Temesváron (1772-től, Csíkszeredában (1780-tól), Kolozsváron (1782-től), Nagyváradon (1790-től). Az erdélyi páholyokhoz az akkori szellemi élet számos ismert alakja (Aranka György, Gyarmathi Sámuel, Sipos Pál) is hozzátartozott.A II. József halálát követő visszarendeződés után a reformkorban indul meg újra Magyarországon is, Erdélyben is a páholyok szervezése (olyanokat említhetünk tagjaik [...]
beszúr
beszúr
beszúr
