Az egykori Biasini Szálló, Kolozsvár
Az U alaprajzú, egyemeletes épület telkét dél felől az Avram Iancu, az egykori Petőfi utca, kelet felől a Házsongárdi temető parkolója, nyugat és dél felől egy-egy magánterület határolja. Az épület két nyújtott téglalap alaprajzú szárnyból, valamint a keleten csatlakozó rövid szárnyból áll, udvarán számos jelentéktelen melléképület sorakozik.Az egykori Biasini Szálló főhomlokzatát felső felén félpálcával tagolt, pinceszellőzőkkel áttört, mészkőburkolatú lábazat, profilált [...]
Vigadó („Transilvania”) épülete, Zilah
A Vigadó, vagy mai nevén Transilvania épülete a főtér déli során áll, a Nagy utca (ma Dózsa György) sarkán, főhomlokzata a főtér felé néz. A számos átépítés miatt az épület alaprajza meglehetősen bonyolult: a tulajdonképpeni XIX. század végi épület szimmetrikusan három szárnyra tagolódik, a középső főszárnyra és a belőle kiágazó két oldalszárnyra, az épület hosszanti tengelyét az oldalszárnyak határozzák meg. A nyugati oldalszárnyhoz két régebbi szárny csatlakozik [...]
erdélyi püspökség a középkorban
A „püspökség" (episcopatus) fogalma háromféle értelemben használható: egyrészt jelenti az egyházmegyét mint területi, egyházi közigazgatási egységet (1.), másrészt a püspöki tisztséget és az ahhoz tartozó jogokat, bevételeket és birtokokat (2.), végül pedig az egyes személyek hivatalviselését (3.).1. Az erdélyi egyházmegye megszervezését a történeti szakirodalom általában I. (Szt.) István királyhoz köti, bár erre csak közvetett források (István nagyobbik legendája és gyulafehérvári régészeti leletek) nyomán lehet következtetni. A kutatók döntő többsége szerint az alapításra az erdélyi gyula leverése (1003) után, talán 1009-ben kerülhetett sor, amikor Azo pápai legátus Magyarországon járt, és mind kevesebben tartanak [...]
beszúr
beszúr
beszúr
