Székelyföldi Iparmúzeum, jelenleg Természettudományi Múzeum, Marosvásárhely

A Baros Gábor utca sorházas északi frontvonalát megszakítva, épületünk négyzetes telkének központi részén helyezkedik el, néhány méteres szabad területet hagyva a homlokzatok közvetlen szomszédságában. Helyiségei egy specifikus, T-hez közelítő alaprajzra rendeződnek, mely kiosztás a tulajdonképpeni múzeum [...]
Egykori ferences kolostor (az Avram Iancu Katonai Sürgősségi Kórház), Nagyvárad

Az épület Nagyvárad történeti központjában, a Fő (Republicii) utca és a Barátok (egykori Sal Ferenc, ma Dunărea) utcák sarkán áll. A telek a XVIII. századi város szélén, az Nagyvárad-Olaszi nevű városrész szélén, az Olaszit határoló palánkvár mellett feküdt, a Párizs patak bal partján (mely az 1920-as évekig a Brassó utcáig folyt). A mai katonai kórház két épületszárny alkotja, melyek között az átjárás mindkét szinten biztosított. Az egykori kolostor belső udvarral ellátott, [...]
romániai magyar néprajzi könyvkiadás 1989 előtt
1. Az 1919-1947 közötti könyvkiadás Az Erdélyi Tudományos Füzetek az erdélyi magyar tudományos eredményeket jelentette meg. 1926-ban indult, György Lajos szerkesztette. A füzeteket 1930-1947 között Erdélyi Múzeum-Egyesület adta ki. A gazdag sorozat néprajzi anyaga változatos. Tanulmányok készültek a moldvai csángók történetéről (Bitay 1925), anyagi kultúrájáról és folklórjáról (Csűry 1935, Balogh 1942), a magyarvalkói lakodalmi szokásokról (Nagy J. 1943), a kolozsvári néprajzi múzeum faekéiről (Kós 1947), a bálványosváraljai juhtartás jogszokásairól (Tárkány Szücs 1944), az erdélyi, ezen belül a széki hímzés mintáiról és technikájáról (Palotay 1940, 1941, 1944, Palotay-Szabó 1942). Makkai Endre és Nagy Ödön az erdélyi téli [...]
beszúr
beszúr
beszúr