A brassói tanácsház az egykor piactérként is használt főtéren áll, szabadon, a főteret határoló házsorok által meghatározott négyszög tengelyéhez képest kissé elfordítva. Pozícióját az épület legrégibb magja határozza meg, mely a 15. században épített városfalat megelőző [...]
Az épület alaprajza szokatlan: egy hosszú hajóból, sokszögzáródású szentélyből és a hajó délnyugati oldalához csatolt négyszögű toronyból áll. A zsindellyel fedett magasba szökő tört nyeregtetős hajót és az annál alacsonyabb szentély zsindelyes tetőzetét fagyámok támasztják alá. A nyugati homlokzatot csupán a csúcsíves bejárat és a fölötte levő kitört kőrácsú, kisméretű körablak töri át, a magas oromfal üres. A torony armírozott sarkait három vastag, zömök [...]
Az Erdélyi Mezőség romániai magyar tájegység.Az Erdélyi Mezőség felfedezésének korszakai. (1) A Mezőség felfedezésére a 19-20. század fordulóján került sor. A régióra vonatkozó ismeretek szintézise a megyemonográfiákban készült el (Tagányi-Réthy-Pokoly-Kádár 1901-1905, Balázs 1939, összefoglaló: Kristó 1988). Ebben a megközelítésben a régió települései a 11. században megalakult Kolozs, valamint az 1876-ban létrehozott Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyék területén helyezkedtek el. A Mezőségről készült első nagy összefoglaló munkák a régiót a szomszédos régiókkal oppozícióba állítva, negatív színben jelenítették meg (természeti erózió, a magyar lakosság [...]
beszúr
beszúr
beszúr
