Andreas Beuchel egykori besztercei háza, Beszterce
A Főtér és az egykori Posta (ma Vasile Naşcu) utca sarkán álló épület „L" alaprajzra épült, 13 méteres főhomlokzata a Főtérre néz. A kisutca felőli mellékhomlokzata ennél jóval hosszabb, utolsó harmada táján egy törés észlelhető a fal síkján, ami az épület utólagos [...]
Egy 1915 előtti képeslap tanúsága szerint az épület főutcára néző homlokzatán kosáríves kapu nyílt, fölötte erkély helyezkedett el, a homlokzatot timpanon zárta le. A szabályosan ismétlődő egyeneszáródású, díszítetlen ablakok, a faltükrök és a háromszögoromzat arról tanúskodnak, hogy a barokk palota homlokzata egy klasszicizáló átalakításon eshetett át. A XX. század elején, a szálloda kialakításakor az épület ismét visszanyerte barokkos külsejét, hiszen a [...]
A magyar szabadkőműves mozgalom kezdetei Bécsbe, Mária Terézia udvarába nyúlnak vissza. 1742-ben itt avatták be az udvar köréhez tartozó első magyarokat, köztük Bárótzi Sándor testőrírót. A birodalomban igen hamar elterjedt a mozgalom: 1749-ben már Brassóban, 1765-ben Nagyszebenben is alakult páholy, ez utóbbihoz tartozott Bruckenthal Sámuel és gróf Bánffy György gubernátor. Az 1770-es években páholy alakult Temesváron (1772-től, Csíkszeredában (1780-tól), Kolozsváron (1782-től), Nagyváradon (1790-től). Az erdélyi páholyokhoz az akkori szellemi élet számos ismert alakja (Aranka György, Gyarmathi Sámuel, Sipos Pál) is hozzátartozott.A II. József halálát követő visszarendeződés után a reformkorban indul meg újra Magyarországon is, Erdélyben is a páholyok szervezése (olyanokat említhetünk tagjaik [...]
beszúr
beszúr
beszúr
