A Telekiek sáromberki kriptája a falutól keletre fekvő ún. „régi temető” dombjának északi lejtőjén áll. Téglalap alaprajzú épület, keskenyebb északi és déli oldalán három-három, szélesebb nyugati és keleti oldalán négy-négy nagyméretű félköríves ablaknyílással. A falszövetek tanusága szerint eredeti arculata nagymértékben eltért a maitól: a hajdani építőmester egy minden oldalról nyitott árkádokkal határolt teret hozott létre, a derékmagasságig emelt [...]
Wesselényi Miklós szobra, Zilah
A Wesselényi-szobor két alakja, a felszabadított jobbágy és Wesselényi Miklós magas, tömbszerű talapzaton, sziklaormon jelenik meg. Az enyhén görnyedt hátú, széttárt karú idősödő paraszt panaszaival fordul urához, fejét az előtte, alacsony sziklatömbön álló báró felé emeli, aki kinyújtott jobb karját megértő gesztussal a paraszt vállára teszi. A báró alakja a szokástól eltérően nem magas talapzatról, vagy lóhátról tekint le alattvalójára, a két alak közti enyhe szintkülönbség [...]
A „kulák" fogalom a Szovjetunióból származik, ahol a vidéki gazdagparasztságra alkalmazták. (A marxizmus-leninizmus szerint a társadalom osztályokra oszlik, vidéken ezek a nincstelen-, szegény-, középparasztok és a „kulákok". E társadalomkép szerint a kulákok „kizsákmányolják" a többi földművest, ezért egy „osztályharc" dúl a kulákok és a többi vidéki társadalmi osztály között.) A kommunista hatalomátvétel (1947) után Romániában is először sajtóhadjárat kezdődött a „kulákok" ellen, majd a RMP KB 1949. március 3/5-i plenáris ülésén döntöttek a kollektivizálásról és a kulákok elleni megszorító intézkedésekről. Az akkori kommunista pártfőtitkár, Gh. Gh. Dej szerint a kulákok [...]
beszúr
beszúr
beszúr
