A Kemény-kastély a falu déli oldalán, a Paszmos felé vezető út mentén egy magaslaton helyezkedik el. A nyújtott téglalap alaprajzú két szintes épület főhomlokzata észak felé néz, a homlokzat középtengelyében a lépcsőházat magába foglaló rizalit látható. A három tengelyes rizalit földszintjének közepéről nyílik az félköríves záródású bejárati ajtó, amelyet kétoldalt egy-egy vakolatkeretbe foglalt egyenes záródású ablak keretez. A rizalit földszintjén [...]
Római katolikus templom, Székelykeresztúr
A templomépület tágas hajóval rendelkezik, melynek a nyugati oldalán belső középtorony emelkedik. A hajóhoz keletről alacsonyabb és keskenyebb, a nyolcszög három oldalával záródó szentély társul, a szentélyből észak fele kis sekrestye közelíthető meg, s délről is nyílik egy 1929-es sekrestye. A hajót öt pár kétosztatú támpillér tagolja, a szentélyt is támpillérek erősítik. A hajó két nyugati támpillére egyszerűbb a többinél, valószínűleg a XIX. század eleji átalakítások [...]
A Trianon után Romániához került magyarlakta területeken született irodalmat ideológiai és politikai vonatkozásban meghatározni törekvő fogalom.Erre az irodalomra az „erdélyi" helyett a „romániai" jelzőt elsőnek a konzervatív irodalomtörténész Kristóf György használta. Fogalomhasználatát 1924-ben megjelent tanulmánykötete (Az erdélyi magyar irodalom múltja és jövője) zárófejezetében így indokolta: „... az irodalomban az erdélyiség programszerű követelése és követése érlelte meg bennem azt a meggyőződést, hogy az »erdélyi« kifejezés közművelődési és művészi szempontból sem nem indokolt, sem nem jogosult [...] Az erdélyiség csak a művészet síkjára fölemelve jelent irodalmi értéket. Közművelődési s főleg nyelvi és irodalmi szempontból [...]
beszúr
beszúr
beszúr
