Unitárius Kollégium, Kolozsvár

Az téglalap alaprajzú, belső udvaros épület főhomlokzata a Kossuth Lajos utca felé néz. A homlokzatot az alagsor ablakaival áttört, magas lábazat, profilált övpárkány, a két felső szint között medaillonokkal váltakozó girlandos fríz és akantuszleveles konzolokra támaszkodó, profilált koronázópárkány tagolja. A földszint felülete rusztikázott, az emeletek simák. A homlokzat függőleges tagolását az egy-egy tengelyt magába foglaló sarok- és az öttengelyes középrizalit biztosítják. Mindhárom rizalitot [...]

Református templom, Kézdivásárhely

A hármas térfűzésű - torony, hajó és szentély - templom a késő barokk és klasszicista stílus jegyeit hordozza. Külső képét a hatalmas, háromszintes nyugati torony uralja, amelyet az égést követően, 1846-1854 között, a brassói Land András építőmester vezetésével újítottak fel. Az alsó két szint klasszicista fogantatású részletei (kettős lizénák, triglifes fríz, sávozott felületek) erre az átépítésre utalnak. Csupán a felső szint őrzi eredeti barokk kiképzését: homlokzatait kettős [...]

felekezeti identitások a korai újkorban

A felekezeti identitás kialakulása a reformáció, a katolikus reform és az ellenreformáció eredménye. Habár a középkori kereszténység nem volt egységes, mivel a keleti és a nyugati egyházak mellett léteztek különböző közösségek, amelyek kiváltak a hivatalos egyházból és saját egyházat szerveztek, mint pl. a husziták vagy a valdensek, mégsem beszélhetünk felekezetekről. A felekezet, mint vallási alcsoport, amely egy bizonyos hitvallás (latinul confessio) alapján szerveződik és amelynek e közösségben törvényereje van, az újkori kereszténységet jellemzi. Eleinte a katolikus egyházból kivált és saját egyházát szervező protestáns egyházakat illették e fogalommal, azonban a tridenti zsinat (1545--1562) értelmében megreformált katolikus egyházat, sőt még a görögkeleti [...]

beszúr

beszúr

beszúr