Református templom, Kézdivásárhely
A hármas térfűzésű - torony, hajó és szentély - templom a késő barokk és klasszicista stílus jegyeit hordozza. Külső képét a hatalmas, háromszintes nyugati torony uralja, amelyet az égést követően, 1846-1854 között, a brassói Land András építőmester vezetésével újítottak fel. Az alsó két szint klasszicista fogantatású részletei (kettős lizénák, triglifes fríz, sávozott felületek) erre az átépítésre utalnak. Csupán a felső szint őrzi eredeti barokk kiképzését: homlokzatait kettős [...]
Szent Györgynek szentelt szerb-ortodox templom, Temesvár
A szecessziós és eklektikus épületek által határolt, egykori Kossuth téren áll a téglalap alaprajzú, karcsú, a homlokzat elé állított toronnyal ellátott, nyeregtetős épület, amelyhez kelet felől poligonális szentély csatlakozik. A főhomlokzat előtt álló, négyzetes alaprajzú tornyot párkányok osztják három szintre. Alsó szintjének három oldalát egy-egy félkörös záródású árkád nyitja meg, a nyugati oldalon, az árkád fölött, szintén félkörös [...]
A magyar szabadkőműves mozgalom kezdetei Bécsbe, Mária Terézia udvarába nyúlnak vissza. 1742-ben itt avatták be az udvar köréhez tartozó első magyarokat, köztük Bárótzi Sándor testőrírót. A birodalomban igen hamar elterjedt a mozgalom: 1749-ben már Brassóban, 1765-ben Nagyszebenben is alakult páholy, ez utóbbihoz tartozott Bruckenthal Sámuel és gróf Bánffy György gubernátor. Az 1770-es években páholy alakult Temesváron (1772-től, Csíkszeredában (1780-tól), Kolozsváron (1782-től), Nagyváradon (1790-től). Az erdélyi páholyokhoz az akkori szellemi élet számos ismert alakja (Aranka György, Gyarmathi Sámuel, Sipos Pál) is hozzátartozott.A II. József halálát követő visszarendeződés után a reformkorban indul meg újra Magyarországon is, Erdélyben is a páholyok szervezése (olyanokat említhetünk tagjaik [...]
beszúr
beszúr
beszúr
