Farkas utcai református templom, Kolozsvár

A templom épületén két nagyobb építési fázist lehet megkülönböztetni, a szentélyt és a hajót, a kisebb építéstechnikai és stilisztikai eltérések (ablakprofilok, mérművek, kőfaragójegyek, stb.) alapján, ám a fázisváltás okát és idejét egyelőre nem lehet pontosan meghatározni. [...]
Református templom, Kézdivásárhely

A hármas térfűzésű - torony, hajó és szentély - templom a késő barokk és klasszicista stílus jegyeit hordozza. Külső képét a hatalmas, háromszintes nyugati torony uralja, amelyet az égést követően, 1846-1854 között, a brassói Land András építőmester vezetésével újítottak fel. Az alsó két szint klasszicista fogantatású részletei (kettős lizénák, triglifes fríz, sávozott felületek) erre az átépítésre utalnak. Csupán a felső szint őrzi eredeti barokk kiképzését: homlokzatait kettős [...]
Politológiai megközelítésben: az erdélyi régió érdekeinek érvényesítését céljául kitűző, „a magyar nemzeti és regionális öntudat feszültségteljes viszonyát hordozó" (K. Lengyel Zsolt: i. m. 219) politikai ideológia, 1918 előtt a magyar államkereteken belül, illetve 1918 után Romániában; az irodalom síkján pedig az az irányzat, illetve kultúrpolitikai és cselekvésprogram, amely a Trianon utáni Erdélyben a kényszerűen önállósult magyar szellemi élet megteremtését és intézményeinek kifejlesztését tűzte ki céljául, s a programja nyomán született művekben is „Erdély lelkét" kívánta a szépirodalom eszközeivel kifejezésre juttatni. „...a transzilvanista ideológiának - állapította meg Pomogáts Béla - a legtöbb [...]
beszúr
beszúr
beszúr