A négyszög alaprajzú zsinagógaépület a Körös partján helyezkedik el, bejárata a Kossuth utcáról (str. Independenţei) nyílik. A XIX. század második felében elterjedt, a zsidóság keleties gyökereit hangsúlyozó nézetet követve a zsinagógát tervező építész a keleties mór stílust találta a legmegfelelőbbnek az épülethez, melyet historizáló elemekkel gazdagított. Ennek megfelelően a zsinagógát félköríves ablakokkal áttört sokszögű tambúrral alátámasztott hatalmas hagymakupola [...]
A kastély a falu közepén, az országút mellett húzódó telken helyezkedik el. Közvetlenül a főút szélén található a nagyméretű kovácsoltvas kapu, amely mögött felsejlik a kastély főépülete. A barokkos formájú díszkapu szárnyain voluta- és levéldíszek figyelhetőek meg, oromzatának díszes kartusát egykor a Bánffy családi címer díszítette. A kapu két oldalán egy-egy szakasz kovácsoltvas kerítés húzódik, amely jobbra egy hosszú épületben (az egykori szolgálók [...]
A magyar szabadkőműves mozgalom kezdetei Bécsbe, Mária Terézia udvarába nyúlnak vissza. 1742-ben itt avatták be az udvar köréhez tartozó első magyarokat, köztük Bárótzi Sándor testőrírót. A birodalomban igen hamar elterjedt a mozgalom: 1749-ben már Brassóban, 1765-ben Nagyszebenben is alakult páholy, ez utóbbihoz tartozott Bruckenthal Sámuel és gróf Bánffy György gubernátor. Az 1770-es években páholy alakult Temesváron (1772-től, Csíkszeredában (1780-tól), Kolozsváron (1782-től), Nagyváradon (1790-től). Az erdélyi páholyokhoz az akkori szellemi élet számos ismert alakja (Aranka György, Gyarmathi Sámuel, Sipos Pál) is hozzátartozott.A II. József halálát követő visszarendeződés után a reformkorban indul meg újra Magyarországon is, Erdélyben is a páholyok szervezése (olyanokat említhetünk tagjaik [...]
beszúr
beszúr
beszúr
