.jpg)
A szerzetesek 15. század eleji megtelepedésekor egy, a kolostorban kialakított kápolna szolgálhatott liturgikus céljaikra, faragványaiból ítélve ugyanis a templom jelenlegi formájában később, hozzávetőleg a XV. század második harmadában épülhetett fel. A kétlépcsős támpillérekkel erősített téglafalazású templom hajója, a szabályos hatszög három oldalával záródó szentélye, a hozzá kapcsolódó boltozott helyiség illetve torony a korábbi feltételezésekkel ellentétben [...]
A Zárda utcai (ma Mihai Viteazul) ortodox zsinagóga, Nagyvárad
Az utca vonalával párhuzamosan, előkertes elrendezésben épült téglány alaprajzú, kelet-nyugat tájolású eklektikus épület gazdagon díszített főhomlokzatán elsősorban román kori, mór és iszlám építészetre jellemző díszítőelemek jelennek meg. A főhomlokzaton négy, a főpárkány fölé emelkedő, ötoldalú, változó nagyságú [...]
Az erdélyi fejedelmek Királyi Könyveinek (Libri Regii) az elnevezése is utal arra, hogy ezek az uralkodók kancelláriáján vezetett másolati könyvek a budai királyi udvarban az Anjouk által a XIV. század első felében meghonosított gyakorlatot folytatták. Bár a törökkorban vazallus országként önálló államiságot élvező Erdély élén nem királyok, hanem választott fejedelmek álltak, ezeket a másolati könyveket a történeti hagyomány, de a forrástudomány is Liber Regiusoknak nevezi, közelebbi megnevezését pedig minden egyes kötet az illető fejedelem nevéről kapta. Az adatok tanúsága szerint olykor Vajdai Könyveknek (Liber Vaivodalis) is nevezték. Ezekbe a fejedelmi kancellárián, pontosabban annak a nagyobb kancelláriának (cancellaria maior) nevezett ügyosztályán kiállított jelentősebb - azaz [...]
beszúr
beszúr
beszúr
