A négyzetes alaprajzú, belső udvaros, sarokrizalitos épület főhomlokzata a város főútjára/főterére néz, hátsó homlokzatának középső szakasza pedig a Drăgălina utca felé nyitott. Innen közelíthető meg az udvar. Az alapvetően kétszintes épület főhomlokzata 2+6+3+6+2 tengelyes; a középső három, rizalitként kialakított tengely kialakítása hangsúlyozza igazán az épület jelentőségét. Három félkörös záródású árkáddal megnyitott átjáró alkotja a rizalit földszintjét, [...]
Egykori ferences kolostor (az Avram Iancu Katonai Sürgősségi Kórház), Nagyvárad
Az épület Nagyvárad történeti központjában, a Fő (Republicii) utca és a Barátok (egykori Sal Ferenc, ma Dunărea) utcák sarkán áll. A telek a XVIII. századi város szélén, az Nagyvárad-Olaszi nevű városrész szélén, az Olaszit határoló palánkvár mellett feküdt, a Párizs patak bal partján (mely az 1920-as évekig a Brassó utcáig folyt). A mai katonai kórház két épületszárny alkotja, melyek között az átjárás mindkét szinten biztosított. Az egykori kolostor belső udvarral ellátott, [...]
A szép magyar beszéd megőrzésére és fejlesztésére, az anyanyelvi műveltség emelésére irányuló mozgalom. A sajátosan erdélyi magyar nyelvművelés két világháború közti szakaszát az EME és folyóirata, az Erdélyi Múzeum alapozta meg. Kezdeményezője Csűry Bálint, első szervezője György Lajos, szakavatott gondozója Szabó T. Attila és vérbeli szakírója Brüll Emánuel volt. Nem lehet említés nélkül hagyni a nyelvi öntudat ápolására törekvő más folyóiratok és napilapok ilyen irányú működését sem. A nyelvápolásban munkatársul szegődött a Pásztortűzben Császár Károly, a Brassói Lapokban Kacsó Sándor, a Keleti Újságban a költő Dsida Jenő folytatott nyelvművelő tevékenységet, de közölt ilyen anyagot az [...]
beszúr
beszúr
beszúr
