Református templom, Aranyosgerend
A templom alaprajza egyszerű: egyenes záródású szentélyből, hajóból és toronyból áll. Déli bejáratához kis előcsarnok csatlakozik, mely egyben a kriptába vezető lépcsőt is takarja. A nyeregtetővel fedett, fehérre vakolt épület sarkait kváderek hangsúlyozzák. Kövei minden bizonnyal az ókori Potaissa romvárosából származnak, erről tanúskodnak a falszövetben felbukkanó, a legutóbbi restauráláskor kibontott és azóta szabadon hagyott római sírkövek töredékei és feliratos kövei. A torony alsó [...]
A nyújtott téglalap alaprajzú (30 x 60 m) színház főkapujához a hosszanti tengely vonalában lépcsősor, illetve azt két oldalról körülölelve kocsifelhajtók vezetnek. Az épület úgy belső szerkezetét, mint homlokzatait tekintve is szinte tökéletesen szimmetrikus. Az eklektikus épület homlokzatai a reneszánsz és barokk formáit [...]
A magyar botanikai szakirodalomnak megvan a maga elnevezésrendszere, amely a nyelvújítás korában a latin nómenklatúrát követve alakítódott ki, és éppen a szaknyelvi használat által kodifikált. A tudományos, mesterséges névadás mellett továbbra is élő hagyomány a népi - spontán és motivált - névadás. A népi névanyag gyakran pontatlan természetismeretről, de jó megfigyelőképességről árulkodik, és nem ritkán szellemes tájnyelvi elnevezéseket eredményez. Azt illetően, hogy milyen szemlélet eredményezte a népi növényneveket, elfogadott nézet: „Ahány növény, szinte annyiféle volt az indíték" (Péntek-Szabó 1996. 129).Népi növénynevek kutatása. Az etnobotanikai útmutató szerint: „A növénynevek gyűjtésében egy alapvető [...]
beszúr
beszúr
beszúr
