Az Adorján-ház II. egy olyan bérház, ami nem különbözik hasonló típusú társaitól, csupán különleges kiképzésű homlokzata miatt érdemes vele foglalkozni. A téglalap alaprajzú épület déli tengelyében, a földszinti részen található a bejárat, az átjáró folyosó, és a lépcső. A lépcső két oldalán üzlethelyiségek, az épület bal oldalán pedig a szekérbejáró és az udvarra vezető gang kaptak helyet. Az emeletek mindegyikén két-két hasonló [...]
Római katolikus templom, Csíkszentkirály
Az Olt árterének szélén emelkedő templomot körkörös, de enyhén szabálytalan kő cinteremfal övezi, amelyet a folyó felől támpillérek erősítenek. A cinteremfal északnyugati és délnyugati felén nyíló 17. századi boltozott kapuépítményeken keresztül jutunk a cinterembe. A délnyugati kapu, háromszögű, lépcsőzetes élű oromzatába írt 1692-es évszám a kerítőfal építésének idejére utal. Az északnyugati kapuépítmény lépcsőzetes párkánya fölött nyeregtető [...]
A „kulák" fogalom a Szovjetunióból származik, ahol a vidéki gazdagparasztságra alkalmazták. (A marxizmus-leninizmus szerint a társadalom osztályokra oszlik, vidéken ezek a nincstelen-, szegény-, középparasztok és a „kulákok". E társadalomkép szerint a kulákok „kizsákmányolják" a többi földművest, ezért egy „osztályharc" dúl a kulákok és a többi vidéki társadalmi osztály között.) A kommunista hatalomátvétel (1947) után Romániában is először sajtóhadjárat kezdődött a „kulákok" ellen, majd a RMP KB 1949. március 3/5-i plenáris ülésén döntöttek a kollektivizálásról és a kulákok elleni megszorító intézkedésekről. Az akkori kommunista pártfőtitkár, Gh. Gh. Dej szerint a kulákok [...]
beszúr
beszúr
beszúr
