A második középkori erődítés maradványai
Az „Újvár" legépebben megőrzött és legismertebb tornya a festői fekvésű Szabók tornya, melyet a helybeliek tévesen Bethlen-bástyának is neveznek, a hozzá észak felől csatlakozó várfalszakasszal.A Szabók tornyától az Avram Iancu utcán nyugatra tartó falszakasz vonalán három kisebb torony található. Az első a zömök, egyemeletes Kőművesek tornya. Az Avram Iancu utca 9. szám alatt közelíthető meg az asztalosok négyszögű, kétemeletes kis tornya, melyet jelenleg raktárépületként használnak. Ettől a toronytól nyugatra, a Fogoly [...]
A Mária halála titulusú katedrális vasbeton szerkezetre épült téglaépület, melynek külső homlokzatait kisbácsi mészkőlapok burkolják. Az észak-dél tájolású, tömbszerű épület egy keskeny, téglalap alaprajzú előcsarnokból és egy görögkereszt alaprajzú hajóból áll, melyhez északon belül félköríves, kívül sokszögzáródású szentély csatlakozik. Az előcsarnokot keletről és nyugatról egy-egy keskeny saroktorony, a nyolcszög öt oldalával záródó [...]
romániai magyar sajtótörténet 1918-ig
Az erdélyi magyar sajtó története az Erdélyi Magyar Hírvivő megjelenésével kezdődik 1790 áprilisában. A lapot Hochmeis¬ter Márton alapította Nagyszebenben, szerkesztői Fábián Dániel és Cserei Elek voltak. Szellemében a nemzeti kultúra felvirágoztatásáért szállt síkra, és a nemesi olvasóközönség körében Erdély határain kívül is figyelmet keltett. A kiadvány azonban nem volt hosszú életű: Kolozsvárra való költözése (1790. dec. 16.) után már csak néhány száma jelent meg. Az arisztokrácia ellenállása és a francia forradalom következményei miatt több mint harminc éven keresztül magyar hírlap nem kapott engedélyt Erdélyben. Mivel a folyóiratok ellenőrzése enyhébb volt, Döbrentei Gábor 1814-ben Kolozsváron elindíthatta az [...]
beszúr
beszúr
beszúr
