Szerb templom, Arad


A Szent Péternek és Pálnak szentelt szerb ortodox templom a város keleti részén áll, abban a városrészben, amelyet szerb nemzetiségű lakóiról Rácz-fertálynak (Civitas Rasciana-nak) neveztek. Az épület egyhajós, téglalap alaprajzú, hozzá kelet felől félkörös szentély csatlakozik. Nyugati homlokzata fölött karcsú [...]

Astoria Szálloda (Sztarill-palota), Nagyvárad


A saroképület 5 tengelyes Bémer téri és a 10 tengelyes Szalárdi utcai szárnya földszintből, félemeletből és két emeletből áll. A hangsúlyos övpárkányok ellenére a hullámosan kiképzett, égbe törő oromzatok, a lekerekített sarki részen emelkedő torony a homlokzat vertikalizmusát erősítik. Az épület jellegzetességét a gótika és a szecesszió elemeinek sajátos keveredése adja. A Bémer téri oldal saroktengelyei és a Szalárdi utcai homlokzat első, negyedik, hatodik és kilencedik tengelye kiugrik a fal [...]

Székelyudvarhely magyar művelődési élete 1918-ig


Székelyudvarhely első okleveles említése 1332-ből, a pápai tizedjegyzékből való. A 14. század első felében mint a telegdi esperesség központja szerepelt, mezővárosként először egy 1448-as birtokperben bukkant fel a neve. Címeres pecsétjét 1558-ban Izabella királynétól kapta. Lakatos István 1702-ben „az egész Székelyföld fővárosá"-nak nevezi.Szellemi jelenlétének kezdetei az 1593-ban alapított jezsuita középiskolához kapcsolhatók. Az alapító, Marosvásárhelyi Gergely volt a város irodalmi-tudományos életének első kiemelkedő egyénisége. Az örökébe lépők közül kitűnt Sámbár Mátyás jezsuita hitszónok, a reformáció kori hitviták ismert alakja. A jezsuiták kiűzése után a Szent Ferenc-rend vette át a színvonalas iskolai oktatás [...]


beszúr

beszúr

beszúr